Felszólalás a HOLCIM konszern anyavállalat svájci közgyűlésén(2014.04.29.)

2014. április 29., Zürich, Svájc Holcim közgyűlés.


Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Közgyűlés!

Az éves rendes közgyűléseken rendszeresen beszámolok Önöknek a Holcim Konszern egy konkrét ügyéről, a magyarországi Hejőcsabai Cementgyár történetéről. Ebből betekintést kaphatnak arról, ami a hivatalos jelentés számai mögött van.

A történet 1994-re nyúlik vissza. Akkor, 19 évvel ezelőtt egy magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság, a Magyar Cement Kft., megvásárolta a Hejőcsabai Cementgyárat működtető részvénytársaság többségi 57% részvényét, és emellett a részvénytársaság által alapítása óta bérleti jogviszonyban használt bányákat, földterületi, épület és építmény ingatlanokat, termelő berendezéseket, mindezek alkotórészeit és tartozékait. Egyszóval magát a cementgyárat, mint dologösszességet.

Abban az időben Magyarországon öt cementgyár működött, amelyből négy a Holcim és a Heidelberg tulajdonában volt. A teljes rendszerváltó kelet-közép európai régióban pedig kialakult a Holcim-Lafarge-Heidelberg regionális cementmonopólium. A Hejőcsabai Cementgyár ezt a cement monopóliumot zavarta meg. Ezért a Hejőcsabai Cementgyár kisebbségi részvénytulajdonosa, a Holcim minden áron meg akarta akadályozni, hogy átvegyük a gyár irányítását. Thomas Schmidheny úr, a Holcim konszern akkori irányítója és főtulajdonosa bejelentette: „mindent megteszünk, hogy megmentsük az üzemet”.

A mentési akcióról a következő tények érdemelnek említést:

  1. A Schmidheiny-Holcim konszern a birtokunkban lévő levélben igazolja vissza Suchmann Tamás magyar privatizációs miniszternek, hogy kifizeti neki az általa kért 500 millió forintot (4 millió svájci frank), amennyiben segítséget nyújt a magyarok részvényeinek megszerzésében.

  2. A Schmidheiny-Holcim konszern megvásárolja a magyaroknak hitelt nyújtó banktól a bank hitelkövetelését. A szerződéssel összhangban a bank átadja a Schmidheiny-Holcim konszernnek a bankban óvadéki letétként elhelyezett cementgyári részvényeket.

  3. A Schmidheiny-Holcim konszern még aznap felmondja a magyarok hitelszerződését, és a részvényeket panamai, jersey-szigeteki, maláj és más off-shore cégeire ruházza át.

  4. A cementgyár magyar tulajdonosai bírósághoz fordulnak. A bíróság jogerős ítéletekben kimondja:

    1. A Schmidheiny-Holcim konszern jogszabálysértő módon tulajdonította el a magyarok részvényeit.

    2. A magyarok érvényes adásvételi szerződéssel szerezték meg a cementgyár tulajdonjogát.

    3. A magyar tulajdonosok joggal mondhatják, hogy a Schmidheiny-Holcim konszern a cementgyári vagyonunkat ellopta.

Schmidheiny-Holcim konszern 4 évvel ezelőtt leállította a gyárat, dolgozókat elbocsátotta és már csak a magyarok tönkretételével és az újraindítás ellehetetlenítésével van elfoglalva. Újabb és újabb jogi trükkökkel akadályozza, hogy a bíróság elrendelhesse a gyár birtokbaadását.

Ennek vetettek véget a magyar tulajdonosok azzal, hogy elfogadták egy ügyvédi irodának a gyár birtokbaadására szóló szerződéses ajánlatát. A gyár birtokbavétele április 8-án megtörtént. A Schmidheiny-Holcim konszern ez ellen birtokvédelmet kért, az illetékes hatóság azonban április 11-én kérelmét jogerősen elutasította. A magyar tulajdonosok a gyár birtokbavételét követően hozzáfogtak a gyár állapotfelméréséhez és a gyár részleges újraindításához. Itt tartunk most, a folytatásról egy év múlva beszámolunk Önöknek.

Köszönöm a figyelmüket.



Kálmán Petra

Magyar Cement Kft.